Álljon itt történetünk okulásul mindazoknak, akik statikus, egyéb mesterember nélkül választanak öreg házat otthonul maguknak.

 Megjegyzendő, hogy egy öreg ház rendbehozatala csak türelem, idő és pénz (pénz, pénz, pénz) kérdése.

 Történt a minap, hogy vettünk (vettünk haha, az is egy szép történet) egy házikót. Mondom, házikót 58 m2 (valahogy majd csak elférünk benne), szép nagy kerttel (legyen mit gazolni hehe). Már az első látásra beleszerettünk, és végül ott kötöttünk ki. Nem mai darab, valamikor az '50-s évek tájékán épült. Már nem vályog, de még ízig-vérig falusi ház  ( a maga furmányos paraszti ésszel megáldott építőivel). Első látásra beleszerettünk, és ily módon szivárványos napszemüvegen keresztül nézegettük. A feketeleves és az ajakrahullás csak a vételár kifizetése után történt meg (ahogy az már lenni szokott).

 FELÚJÍTANDÓ!!!!!!!! (még jó, hogy nem értünk hozzá, hehe)