Vakarom a falat, pedig nem is viszket

Mai napi program falkaparás. A nagyszoba fala nézett ki a legrosszabbul, így ott kezdtem a munkát. Szépen nekiestem a spaklival és kapirgáltam. A meszelés alatt kb. három réteget tudtam elkülöníteni. Természetesen soha nem egyformán váltak el a rétegek. Helyenként egész az alapfalig leesett a vakolat, máshol alig tudtam a meszet is lekaparni. Egy helyen majd egy fél négyzetméter vakolat szakadt le. A malterban cement nem nagyon leledzett. Valami homokos katyvasz volt, szép sárga, és porlott mint a fene. Nem is csodálom, hogy nem tartott semmit. Azért jellemző a régi házak vásárlására hogy mikor meghírdették előtte gyorsan meszeltek egyet rajta. Mikor megnéztük nem is nézett ki rosszul. Viszont most, hogy eltüntetem az alibi meszelést már látszanak a hibák. Természetesen vannak apró repedések. Van egy nagyobb is ami a padlótól a plafonig cikázik. Mondjuk ismerve a fal szerkezetét csodáltam volna, ha nem lennének. Miután lekapartam, ami le akart jönni lekezeltem az egész falat mélyalapozóval. Amíg száradt addig kiszenvedtem a gázkonvektor parapet csövét a falból. Szép nagy lik maradt a helyén. Gondoltam is jó lenne macska kijárónak, de aztán elvetettem a gondolatot. Itt már érvényesült a takaréküreges fal áldása, egy vagon homok ömlött ki a lukon. Nu mindegy négy tégla felhasználásával befalaztam a lukat, kíváncsi vagyok mennyire fogta meg. Holnap, ha megköt a malter, majd szintrehozom és kivakolom. Ezután nekifogtam a villany vezetékek kivésett részének a vissza vakolásához, de aztán félbemaradt, mert késő lett és mennem kellett. Holnap folyt köv.

WP_20140829_001.jpg

WP_20140829_002.jpg